Thassos, Potámia, 2012. január 10.

Odafent - a hegy felett - hideg fényével ragyog még a kövér, fehér hold. Szemérmetes fényével az esthajnalcsillag fénye villan meg a havas fenyőfákon. A hajnali madarak fázós trillával kelnek életre, és küldik a tenger felé tiszta hangjukat, hogy a völgylakók is lassan ébredezni kezdhessenek. Nem zúgnak a fák, a tenger is csendes. Alszanak a hófehér márványgolyók is a tenger mélyén. Csak a sirályok gurnyasztanak a parti márvány púderben. A téli csend szavához a hegyről az erős csobogással lezúduló patakok zúgása ad visszhangot.
Majd itt-ott ajtó csapódása hallatszik. Később a hegyről egy autó berregése, majd mint a templomok harangjátéka, megszólalnak a bárányok és kecskék rézcsengői. Érces hanggal kánonként hallatszik a különféle állati hangok között. Giling…,  galang… Majd élesen süvítenek a pásztorok füttyszói, egymásnak vidáman válaszolva. Reggeli riadóként hatol át a természet sűrű páráján. Ela…, ela. Majd füttyszó.
Aztán újból csend. Csak a vizek zúgása és a jeges fákon a zúzmara és a hó sercenésszerű hangja hallatszik mindenhol.
A falu felett még kevés kémény füstje fehérlik. Alszik még Potámia.

Vízkereszt vagyis a „fény”-“Φώτα- Θεοφάνια

E hosszú lélegzetű írás célja, hogy az otthon már elsekélyesedett, ám itt az ortodox vallásban erősen élő nagyon nagy ómagyar egyházi ünnep hagyományát újra megismerjük.
Elolvasva eljuthattok majd a hatalmas folyón, a múlt végtelen vizén evezve az egyik korból a másikba, megpihenve átélitek a múlt legendás meséjét.
 

A Karácsonyt követő szent napokról

A görög ortodox és a katolikus szemléletű vízkereszt ünnep hagyományáról

1. Dimitrios Moshos  írása alapján
( az Athéni Egyetem Általános Egyháztörténeti Tanszék teológusa)

A vízkereszt hagyomány kezdetéről
Az első keresztények ünnepeiről és szokásairól az Újszövetség könyveiben olvashatunk. Léteznek írások, mely szerint az úgynevezett apostoli atyák követői, a tanítványok is hirdették a vízkereszt hagyományát.  Antiochiai Szent Ignác, Klimis Róma és más keresztény írók munkái adtak e napokra szabályokat, utasításokat és tanításokat.
Ezekben meg lehet különböztetni a húsvéti, a vasárnapi szent liturgiát, a napi imákat és az új keresztség felvételét, mely csoportosan történt Szent nagyszombat estéjén.

A hagyomány nem őrizte meg Jézus születésének kalendáriumi napját. Az első századokban az Egyház az epifániát, az Isten láthatóvá válását, az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát ünnepelte.
(Επιφάνεια”- az Epifánia szót  Szent víznek, keresztvíznek fordítom.)

Az új év nyarára új lehetőséget ajánlok a sziget csodáinak felfedezésére:

Gyalogtúra Adenából, az ős-Potámiából a mai Potámia falujába.

Potámia mai falujának lakossága kb. 450 családból áll, mintegy 2000-es lélekszámmal.
Potámia nevének jelentése: folyók.

Ennek az egykori deltának a nyomait még ma is felfedezhetitek.
- Pontios hotel parkolójától le a Tarsana kikötőbe: Stamatous folyó
- Anassa hotel és benzinkút: Korvakia folyó
- Viki parti apartmanházunk melletti partszakasz: Panotnyi vrisi folyó.
- Alexander Golden 5 csillagos szálloda partjától egészen a Kastallia apartmanunkig: Katotnyi vrisi folyó.

Ezek közül a Panotnyi vrisi és a Katotnyi vrisi voltak a nagyobbak. Szabad folyással csobogtak az öreg kőházak között. Abban az időben Potámia mai területén kb. 300 ház - kőkunyhók, emeletes uradalmi kőházak, kis bakcékkal, periboliák, azaz veteményes kertekkel - valamint vízimalmok álltak. Az életmódváltozás szele és a folyók téli áradása miatt a folyókat szabályozható duzzasztógátakkal zárták el, majd öles csövekben vezették le a Potámia-Skála Potámia közötti területre, hol a mai napig kis víztározókba gyűjtik a felgyülemlett folyóvizet, aminek feleslegéből az olívaligetes kertek locsolása történhet. Figyeljétek meg a falu házainak kiskertjét. A kerthatár szegélyeinél kővályús vízelvezetők vannak. Nyári éjszakákon, ha felsétáltok a faluba, minden kertben élvezhetitek az egykori folyó csobogásának hangját. A helyi gazdák késő délutántól, este 8 órától hajnalig eláraszthatják kis veteményesüket, ha bejelentéssel élnek a közösségi ház vízfelelőse felé, aki kinyit a duzzasztóból egy egy nagy csapot.

Hogy a mai falu mikortól lett lakott, ez vitatott téma. Egyes öregek megesküdnek arra, hogy mai lakosságának száma a második világháború idején is ennyi volt. Megint mások azt mondják, hogy az egyiptomi török időszak idején csak kevesen laktak errefelé, ill. a parti szakaszokhoz közel inkább csak a halászok és az agyagedény-készítő mesterek családjai és a vízimolnárok által volt lakott e terület. Az emberek többsége a nagy adók miatt és a jobb mezőgazdasági, állattartási feltételek, kőfejtési lehetőségek miatt inkább 4-700 méteres tengerszint feletti magasságban élt. Ott nem voltak kijelölve az akkori hatóságok által a magánterületek. Mindenki szabadon gazdálkodhatott. Maga jelölte meg a birtokhatárait azáltal, hogy mekkora területet tudott megművelni. Gondolok itt a szarvasmarha-, birka-, kecsketartásra, méhészetre, szőlészetre, fűszernövények, fenyőgyanta gyűjtésére. Természetesen léteztek családi háborúk a területbirtoklás miatt, amelyben mindig az erősebb család győzött.

ÁLDOTT, BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET MINDENKINEK !

Barátaink köszöntéseiből

Szoktatok kérdezni a görög  karácsonyi szokásokról. Erről is hosszan tudnék írni. De most csak a karácsonyfa témát választom ki e gondolatsorból.

A fenyőfaállítás nem szerepel a hagyományaik közt. Míg Krétán éltem, az otthonokban, a főtereken, az ünnepi díszben pompázó üzletekben az agavé kaktusz virágának váza volt feldíszítve gömbökkel, szalagokkal.

Itt e szigeten a gkí ág, kendros fa hagyománya él. A falvainkban az udvarokba is ültetünk a kedros és gkí fákból. Karácsonyi égőkkel világítják ki decembertől a régi naptár szerinti vízkereszt napjáig e fákat. A thassosi falvak otthonaiban pedig gkí faágak, koszorúk találhatók.

Számomra is furcsa volt e szokás. Véletlen találtam rá egy görög cikkre, amiben olvashattam e hagyomány eredetéről.
Ki gondolta, hogy valamikor ez is magyar pogány szokás volt? A kedros terméséről már kiderítettem, hogy pogány magyarjaink konyhájának egyik legfontosabb csípős piros fűszere volt. Amit most olvastam, az számomra is új volt.
(A fórumunk magyar történelmi rovatában olvashattok egyéb pogány hagyományainkról.)

S most olvassátok a görög cikk magyar fordítását.

Avagy hogyan telnek napjaink az ősz beköszönte óta.

Hamar beköszöntött a télies ősz a forró, száraz nyár után. Csak kicsiny jó időnek tudtunk örülni az őszi munkák megkezdése előtt. Az időjárás október közepétől azonnal téli arcot mutatott.  Az Ypszárió tetején még az olívaszüret előtt megjelent egy vékony hólepel. E havazás előtt október utolsó hetében bebarangoltam Pánosszal az összes nyáron felkeresett hegyi utamat. Bízva abban, hogy én is mutatok számára újat, és ő is ad új tippet a jeep safarink teljes felújítására.

A 2012-es évi jeeptúránk útvonalán a felkeresendő pontok - vendégeinkkel együtt  kitalált - fantázianevei:

Új szakasz:
8.45. indulás Potámiából
Gesztenyeút-Riskatető-Próféta márvány-Hármas szakadék-Poszeidon villája-Tevenyereg-Origánó völgy-5 perces megállás fotózáshoz

Sokan kérdezitek, miben van szakember-hiány, mert szívesen kijönnétek dolgozni.
Ez a téma nagyobb körültekintést igényel, mert nem mindegy, hogy valaki otthonát feladva idegen helyen próbál szerencsét.

Emlékeztek, pár éve mondtam a masszázst a nagy szállodában. Ez bejött!
Évek óta morcogok: kompjuteres szakember, mert ebből a szigeten csak egy van. Ő minden alkalommal elrontotta a gépem. Jó pénzért!

Ahol még károk érnek bennünket?
Autóvillamossági szerelő.

Nyári napokon nagyon sok vendégemnél lenne szükség jó szakemberre. Mindig bajban vagyunk, mert itt Potámiában egy kókler van.
Limenasban egy drága maszek. Őket eddig jó szakembernek tituláltam.
Prenosban van a mentőszolgálat szakszervize. De az ugye költséges és bonyolult.